| Memoár |
|
A kommunikáció szakos oktatás rövid története a Szegedi Tudományegyetemen és a Budapest Média Intézetben A kommunikáció szak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakalapítási és szakindítási engedélye alapján, egy kísérleti év után, 1993 szeptemberében indult a Szegedi Tudományegyetem jogelődje, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A ’B’ felvételű major szakot 1994-ben a Kari és az Egyetemi Tanács ’A’ felvételű major szakká minősítette. Működését – az időközben megszületett új követelményeknek megfelelően – a Magyar Akkreditációs Bizottság elődje, az Országos Akkreditációs Bizottság 1996 júliusában ismételten megvizsgálta és engedélyezte. A szak célja alapítási dokumentuma szerint az volt, hogy olyan szakembereket képezzen a nyomtatott és az elektronikus sajtó számára, akik a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széleskörű társadalomtudományi ismeretekkel és műveltséggel rendelkeznek, tisztában vannak a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és a képzés során megszerzett tudást gyakorlati és elméleti munkájuk során egyaránt alkotó módon tudják alkalmazni. Erre annál is inkább szükség volt, mert a Kádár-korszak központilag irányított és körülhatárolt számú médiumot működtető időszaka után, a rendszerváltást követően gombamód szaporodtak a különböző helyi és országos médiumok, előbb a nyomtatott, majd az elektronikus sajtó területén is, melyek ugyanakkor nem rendelkeztek megfelelően képzett munkatársakkal. A képzett, diplomás újságírók iránti tömeges igényt tapasztalva 1995 őszétől a JATE intenzív költségtérítéses levelező és másoddiplomás képzést hirdetett az egyetem kihelyezett tagozatán, a Budapest Média Intézetben. A budapesti képzés alapításakor követelményként fogalmazódott meg, hogy a Szegeden és a fővárosban folyó képzés tematikájának és struktúrájának teljes egészében meg kell egyeznie, és nem különbözhet egymástól az oktatói gárda sem. A társadalomismereti tárgyakat (Jogi ismeretek, Szociológia, Gazdaságpolitikai és pénzügyi ismeretek, Történelem stb.) a szegedi egyetem oktatói, a médiaismereti tárgyakat (Sajtóműfajok elmélete, Kommunikációelmélet, Általános médiaismeretek, Rádiós és tévés ismeretek stb.) budapesti szakemberek adták elő mind Szegeden, mind Budapesten. A szak gazdája 1993-as alapításától kezdve 1997-ig a BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszéke volt. Ekkor érettek meg a feltételei annak, hogy az egyetem külön tanszéket hívjon életre a szak gondozására: ez a BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet keretei között működő Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. 2001 őszén megtörtént a képzés hálótervének a bölcsész szakok akkor megjelent képesítési követelményei szerinti átdolgozása. Az immáron egy évtizedes működés során mára teljes mértékben kiépült a szak infrastruktúrája. A hallgatók gyakorlati oktatását mind Szegeden, mind Budapesten a legkorszerűbb digitális eszközökkel is rendelkező televíziós és rádiós stúdiók szolgálják, rajtuk kívül mind a két képzőhelyen számítógépes kabinetek állnak a kommunikáció szakos képzés rendelkezésére. A Szegeden, illetve Budapesten végzett hallgatóink többségének nem voltak elhelyezkedési gondjai. A levelező képzés hallgatóinak jelentős része már eleve a szakmában dolgozik, s tudásának elmélyítése céljából érkezik hozzánk, de a nappali képzés hallgatóinak jelentős része is gyakorlati munkát végez már utolsó egyetemei évei alatt; a munkaerőpiaccal való érintkezésünk tehát folyamatos, a visszajelzések pozitívak. A budapesti kihelyezett képzés hallgatója volt sok más ismert név mellett közszolgálati televízió híradóját vezető Varga Edit, az ugyanott sportkommentátor Egri Viktor, az MR1 Kossuth Rádió krónika-műsorait vezető Rábai Balázs, valamit az EU-parlamenti képviselő Mohácsi Viktória. A Szegeden végzett hallgatók közül az országos közszolgálati és kereskedelmi médiumokban helyezkedett el többek között Veiszer Alinda, Szimicsku László, Merhej Raulla. Többen dolgoznak az önkormányzatok (pl. Göbl Vilmos /Hódmezővásárhely/, Sarnyai Tibor /Makó/) illetve önkormányzati intézmények kommunikációs vezetőiként (pl. Medgyesi Konstantin /Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága/). Az ötéves képzés elméleti orientációi után számos egykori hallgatónk vesz részt PhD képzésekben (pl. PTE Kommunikáció Doktori Programja, PTE Kultúratudományi Doktori Programja, SzTE Nyelvtudományi Doktori Programja). Az oktató munka szervezése és ellátása mellett a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék folyamatosan törekedett arra is, hogy részt vállaljon a média magyarországi működésének, az ezzel összefüggésben felmerülő kommunikációelméleti és – történeti problémák tudományos értelmezésében és értékelésében. Elsőként 1995-ben rendeztünk konferenciát Szegeden A magyar nyilvánosság 2000-ben címmel; ezt követte a Média az ezredfordulón című konferencia 1999-ben. 2002-ben évente ismétlődő konferenciasorozat rendezésére vállalkoztunk Kommunikációkutatás 2002 címmel; azóta megrendeztük a Kommunikációkutatás 2003, 2004, 2005, 2006 című rendezvényeket is, és a sorozat terveink szerint folytatódik az elkövetkező esztendőkben is. Budapesti kihelyezett képzőhelyünkön 2005 januárjában Romák az elektronikus médiában címmel rendeztünk tanácskozást. 2006 őszén tanszékünk szervezte a turizmus társadalomtudományos kutatásával foglalkozó konferencia sorozatban az Egzotikum. Egy tudományos és laikus koncepció alakváltozatai című konferenciát a Néprajzi Múzeummal és a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékével. A korábbi ötéves képzés három illetve kétéves ciklusokra történő felbontása nem egyszerűen a már meglévő képzési struktúra kettévágását jelentette, noha mind a BA, mind az MA képzésben építünk a korábbi ötéves képzés során kialakult gyakorlatra és annak bizonyos elemeit fejlesztjük tovább. Egyértelmű súlypontáthelyezéseket hajtottunk végre ugyanakkor azáltal, hogy a BA képzést kifejezetten a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlatorientált szakirányokkal láttuk el, míg a tervezett MA képzést inkább elméleti jellegűnek szánjuk. |

